Angyaldal
2011.03.09. 08:21
Sokat kaptam tőled, de mit adhatok én?
Reményt, és biztos helyet a szívem legmélyén
Kerestelek a nagyvilágban, akármerre jártam
És oly sok év után most végre rád találtam
Az örök fény vagy, melytől minden felragyog
Az örök tűz vagy bennem, mely mindig lobog
Csak higgy nekem kérlek, mert én azt hiszem,
Még soha nem szeretett így engem senki sem
Mert te eljöttél, mint egy angyal
Felém repültél suhogó szárnyakkal
Az égig emeltél a két karoddal
És elbűvöltél gyönyörű szavakkal
Figyelsz rám, ha nem kérem, te akkor is teszed
Vannak hibáim, de ezeket el nem ismered
Tökéletesnek gondolsz, de én nem vagyok az
Csak egy gyönge, beteg lélek és ez így igaz
Nem tudom, miért én lettem, aki kell neked
De ha ez kell, hát megkapod, csak nyújtsd két kezed
Értem angyali létedet is feladtad
S az égi boldogságodat hátrahagytad
Mert te eljöttél, mint egy angyal
Felém repültél suhogó szárnyakkal
Az égig emeltél a két karoddal
És elbűvöltél gyönyörű szavakkal
Most minden fényes csillag nekem énekel
Egy csengő angyaldallam lágyan ringat el
Az álom békéje már tényleg oly közel
Hisz két védő karod gyengéden átölel
Ne menj el kérlek, maradj mindig itt velem
Egyedül félek, tartsd kezedben a kezem
Mert te eljöttél, mint egy angyal
Felém repültél suhogó szárnyakkal
Az égig emeltél a két karoddal
És elbűvöltél gyönyörű szavakkal
Egy csengő dallam ringat el
Az álom már tényleg közel
Minden csillag énekel
A védőangyal átölel
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Kormos István - ESŐ ESIK 2011.03.10. 12:58:15
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
